Fair play

A mi nem hétköznapi hősünk/példaképünk

Sok gondolat jár-kel a fejünkben, így a negyedik fordulóhoz érkezve.

Mindannyian versenyeztünk már, ilyen olyan témákban, sportban, táncban, különböző vetélkedőkön, szellemi kihívásokon, és most itt ez a demokrácia verseny. 

Demokrácia, verseny, sportszerűség azaz fair play. Erről valahogy eddig nem esett szó, talán mert evidens, hogy összetartoznak? A mindennapi életben sokszor nem figyelünk erre,  pedig annak kellene lennie, mindig, minden helyzetben és minden körülmények között.

Néha nem fontos új, saját gondolatokat megalkotni valamiről, mert lehet, hogy valaki – akire felnézünk – már megtette, és magunkénak érezzük. Gyurta Dániel olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó azon gondolatai, amelyeket 2013. szeptember 18-án a párizsi Unesco Palotában a Nemzetközi Fair Play Díjátadó Ceremónián osztott meg a jelenlévőkkel számunkra is nagyon fontosak és követendőek:

„Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, ebben az épületben, ahol olyan sokat tesznek egy jobb világért. Amikor a felajánlásomat tettem Alexander családjának, egyáltalán nem az járt a fejemben, hogy ezért külön elismerést kaphatok. Ez a díj sokat jelent, de nem elsősorban miattam fontos. Ez is egy üzenetet hordoz, hogy igenis lehet és kell úgy sportolni, hogy a vetélytársak nem egymás megsemmisítésére törekednek, hanem nemes versengés során döntik el, ki a jobb. Őszintén remélem, a sport, a sportolók példát mutatnak, és így magunk is hozzájárulhatunk egy jobb világ megteremtéséhez. Nagyon köszönöm ezt a kitüntetést, hadd mondjam így: Alex nevében is."

Előzmény azoknak, akik nem járatosak napi szinten a sport világában:

Gyurta Dani nemes gesztusa